A párom és én imádunk étterembe járni. Nyilván, a legtöbbször csak otthon főzünk, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy minden héten elmenjünk valahova vacsorázni. A különleges alkalmakra viszont mindig asztalt foglalunk valahova. Szeretünk új helyeket kipróbálni, így kétszer ugyanabba az étterembe ritkán megyünk, kivéve, ha annyira tetszett a hely, hogy úgy érezzük muszáj lesz még oda visszatérnünk.
A párom születésnapjára is foglaltunk helyet egy olasz étterembe. Most azonban nem csak kettesben mentünk, hanem két barátunk is csatlakozott hozzánk. Nagyon otthonos hangulata volt a választott étteremnek, a kiszolgálás is gyors volt, az étel pedig kifogástalan volt. Gyanítom ez a hely is fel fog kerülni az „ide azért még menjünk vissza” listánkra. Külön örültem neki, hogy barátok is csatlakoztak hozzánk, mivel így még több mindenről tudtunk beszélgetni.
A vacsora alatt az egyik barátunk, Zoli szóba hozta, hogy a testvére egy ideje már egészségügyi problémákkal küzd. Ez pedig sajnos az évek óta tartó alkoholizmusának köszönhető. Pont a romló egészségéből fakadóan azonban szerencsére belátta, hogy profi segítségre van szüksége. Nagyon sokan legyintenek az alkoholizmusra, és azt nem kezelik betegségként, hanem csupán káros szenvedélyként. Zoli testvéréhez is így állt hozzá a környezete, egészen addig, amíg el nem veszítette a munkahelyét a függősége miatt. A szűkebb családja csak ekkor kapott észbe.
Zoli először csak elbeszélgetett a testvérével, hogy felmérje, hogy mennyire hajlandó változtatni annak érdekében, hogy felépüljön a betegségéből. Mivel ő maga is ráeszmélt, hogy meg akar szabadulni az alkoholfüggőségtől, belement abba, hogy Zoli addiktológiai szakemberek segítségét kérje neki. Ismerősöktől hallott a Felépülők Központról, és elküldték neki az alábbi linket: https://felepulok.hu/rolunk/addiktologiai-szakembereink
A linkre kattintva láthatjuk, hogy a programban részt vevő szakemberek számos releváns tapasztalattal rendelkeznek. Ami kiemelkedő, hogy sokuknak közülük maguknak is volt a környezetükben alkoholista, így a saját bőrükön is megtapasztalhatták, mit tud tenni a függőség az emberekkel. A https://felepulok.hu/rolunk/addiktologiai-szakembereink oldal őket említi tapasztalati munkatársként. Én remek ötletnek tartom, hogy a programra bevonuló betegek a másik oldalról is megismerhetik az alkoholizmus hatásait.
Már azt is hatalmas nagy lépésnek tartom, hogy Zoli testvére belátta, hogy segítségre van szüksége. Ehhez azonban idő kellett, aminek az egészsége és a munkája látta a kárát. Bár szülinapot ünnepelni mentünk, elég komollyá vált a vacsora ezután a téma után. De úgy érzem senki sem bánta, mivel ezek olyan fontos témák, amiről érdemes beszélni. Még hazafelé menet is tovább folytattuk a társalgást. Arra jutottunk, hogy az elvonó kúrák csak akkor működhetnek igazán, ha a beteg hajlandó változtatni, és teljes mértékben elengedni az alkoholt. Félő ugyanis, hogy ha egyszer újra megérzi az „ízét”, akkor visszaesik.
Csak reménykedni tudunk benne, hogy Zoli bátyja nem erre az útra fog térni, hanem kitartó munkával rendbe tudja tenni az életét. A segítőkész család és a felkért szakemberek mellette fognak állni, ebben biztos vagyok.