Magyar Sors Online Társadalompolitikai Folyóirat

Januárban három város mutatkozik be Európa 2010-es kulturális fővárosaként: a németországi Ruhr-vidéken található Essen, a dél-magyarországi Pécs, valamint a Boszporusz két partján fekvő Isztambul.

Benedek, szegedi ajkakon Benedök, Göcsejben Bedenek a tavaszi napéjegyenlőség napja. Erről és az évszakok kezdő napjának többi patrónusairól egy régi imádságoskönyvben ezt a kéziratos verset olvastuk:

Balassi, a természet szerelmese – ez volt a jelmondata az idei, Bálint napi Balassi-fesztiválnak. 2009-ben „Balassi természetábrázoló versrészletei csinosítják a fesztiváleseményeket” – olvasni az idei fesztiválesemények megrendezésére tavaly augusztusban kiírt pályázat szövegében.

Már egy esztendőnél is több, hogy a Somogy megyei Táska községből származó Gyanó Szilvia, a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezkedett el, mint néprajzkutató. A szegedi tudományegyetem bölcsésztudományi karának néprajz szakán végzett fiatal hölgyet – aki ezekben a hónapokban doktori disszertációjára is készül – a tudományos témák között leginkább a vallási néprajz, a folklór, és a népszokások érdeklik.

Vasárnap kezdődik az adventi időszak, amelynek során a keresztény egyházak tagjai a Jézus születésére emlékeztető karácsonyi ünnepre gyertyagyújtással és virrasztással készülnek elő.

"Szeretném, ha szeretnének"címmel Murányi László Ady-estjére kerül sor Budapesten, Ady-ligeten a közösségi házban.

Idén májusban lesz 40 esztendeje, hogy a magyar fajvédő újságírás egyik legutolsó óriásának kezéből végleg kiesett a toll. Marschalkó Lajos, aki Istóczy Győző és Bosnyák Zoltán után a magyarság harma­dik nagy Kasszandrájaként figyelmeztette szüntelenül fajtáját egy gátlástalan idegen kisebbség világ- és országhódításában rejlő tragikus következményekre, nem csak a liberális körökben számit vörös posztónak, hanem még a „nemzeti oldal" jeles vitézei is behúzzák fülüket, farkukat, ha véletlenül szóba kerül.

A „Kollégium a Jövőért Alapítvány” és az Alapítvány Kuratóriuma elhatározták, hogy létrehozzák az Atilla Király Népfőiskolát. A népfőiskolát életre hívókat aggodalommal tölti el a magyar nemzet szellemi állapota, a közösségtudat eltűnése, a múlt, a jelen és a jövő irányába érzett felelősség megcsappanása. A „Kollégium a Jövőért Alapítvány”, az Alapítvány Kuratóriuma, és az Atilla Király Népfőiskola vezetése ezért célul tűzték ki, hogy a magyar emberek szellemi, lelki, és fizikai fejlődésének érdekében cselekszenek.